Helytörténeti áttekintés
A budai hegyekben a legfontosabb kőzet a mészkő, és a dolomit, ezen üledékes kőzetek kialakulása a középső-miocén szarmata korszakára tehető. A hegység mai arculatát, alakját az üledékes kőzetképződésen kívül a lemez tektonikai mozgások is jelentősen befolyásolták. A triász időszakában a Thetisz egyik melléknyúlványában, a Parathetisz süllyedő tengervályúban halmozódott fel a dolomit és a mészkő nagyon nagy mennyiségben, helyenként 2500 m-nél is nagyobb vastagságban.
Az építőkő bányászatát már a rómaiak is megkezdték külszíni és földalatti fejtési módokkal. A rómaiak a földsáncaikat kőfalakkal és kőből épített erősítő bástyákkal vették körül,amely nagy mennyiségű mészkövet igényelt (Campona, Aqvinqum).
Későbbi évszázadok során valóságos iparszerű kőkitermelés alakult ki. Jelentős részét a vasút megjelenéséig vízi úton (dereglyén,stb) szállították az építkezésekhez (Pest-Buda házai, Országház, de még az angol parlamenthez és a bécsi operaházhoz is került az itt kitermelt kőből)
A délkeleti fekvésű lejtőkön már a kelták és rómaiak idejétől folyt a szőlőtermesztés, ezért szükség volt a bor érleléséhez kiválóan alkalmas pincékre, ahol állandó a 12-15 0C és 75-80% páratartalom. A kőbányászat révén keletkezett járatokba, üregekbe pincészetek települtek, a helyi és a Buda környékén termett szőlő feldolgozása, érlelése folyt bennük Ezt a folyamatot csak időlegesen akasztja meg az 1860-as 70-es években kitört filoxéra járvány. A szomszédos településeken, Tökön, Pátyon, Etyeken maga a szőlőtermesztés éled újra, Budafokon, Tétényben azonban – a kitűnő természetföldrajzi adottságoknak és a gazdasági kényszereknek köszönhetően – a bortárolás, a borkereskedelem fejlődik napjainkig vezető gazdasági ágazattá.
A Tárnoki Kőfejtő története
Háború esetén óvóhelyként, majd zöldség, krumpli tárolására ill. gombatermesztésre is használták.. Filmeket is forgattak itt, például az Egri csillagok barlang jeleneteit, és innen lovagolt ki a Tenkes kapitánya.
A tanácsi időkben ezt a pince rendszert megtöltötték szeméttel ill. házgyári betontörmelékkel, melynek teljes kitakarítását még negyven év alatt sem tudtam befejezni, mivel sok ezer m3-ről van szó. A 80-as években 60-80 tonna export csiperkegombát állítottam elő itt hetente. Különböző exportcégeken keresztül először Ausztriába (Bécs, Gráz), majd Németországba szállítottam. Később, amikor lehetőségem volt rá, megvettem a területet. Ma itt filmforgatások, koncertek zajlanak.